Hírek, információk

Ismerje fel időben! - Tüdőrák

Miután a tüdőrákok túlnyomó többségét bizonyíthatóan a dohányzás okozza, hangsúlyozni kell, hogy lényegében e rákfajta előzhető meg a legbiztosabban. A legjobb nem elkezdeni dohányozni, s ha mégis így alakult volna, minél hamarabb le kell szokni róla.

Orvosi vizsgálatok a tüdőrák felismerésére

Orvosi vizsgálatok a tüdőrák felismerésére

Rendszerint a háziorvos az első, akit a beteg a tüdőrákra utaló tünetekkel felkeres. A háziorvos kivizsgálásra küldi a beteget. Ha a kivizsgálás során tüdőrák gyanúja merül fel, vagy a vizsgálatok nem zárják ki a tüdőrákot, a háziorvos szakorvoshoz - pl. pulmonológushoz - utalja a beteget, aki további vizsgálatokat végez a tünetek-panaszok okának kiderítésére.

Ha valakinél tüdőrákot diagnosztizálnak, általában sebész, klinikai onkológus, pulmonológus illetve sugárterapeuta vesz részt a beteg további kezelésének meghatározásában.

A tüdőrák diagnosztizálására alkalmazott vizsgálatok az alábbiak:

  • Vérvizsgálatok
  • Képalkotó vizsgálatok (röntgen, CT, MRI)
  • Szövettani (hisztológiai), sejttani (citológiai) vizsgálatok
  • További invazív vizsgálatok (hörgőtükrözés, mediastinoscopia, thoracoscopia)

Nem valószínű, hogy tüdőrák vagy annak gyanúja estén az itt felsorolt összes vizsgálatot elvégzik. Az orvos határozza meg egyénileg, minden beteg esetében, hogy mely vizsgálatokra van szükség. Kezelőorvosa kielégítő választ tud adni az alábbi, illetve más orvosi vizsgálatokkal kapcsolatos kérdéseire.

 

Vérvizsgálatok

Bármely betegség, így a tüdőrák kivizsgálása esetén is először teljes vérképet csinálnak. A vér sejtes elemeinek, illetve egyéb összetevőinek csökkenése, vagy emelkedése felhívhatja a figyelmet a szervezetben zajló kóros folyamatokra.

Képalkotó vizsgálatok

Az alábbi képalkotó vizsgálatok segítenek a tüdőrák diagnózisában. Általában ezek valamelyikét (de nem szükségszerűen az összeset) alkalmazzák a tüdőrák meghatározásához. Kezelőorvosa dönti el a tünetek, panaszok, és a korábbi leletek alapján, hogy mely képalkotó vizsgálatokra van szükség.

Mellkas röntgen

A mellkasröntgen szinte minden rosszindulatú tüdődaganatos betegben kóros. A régebbi és friss felvételek összehasonlítása különösen fontos. Ezért mellkasröntgen-vizsgálatra mindig vigye magával korábbi felvételeit, illetve azok leleteit. A röntgen még az 1 cm-es daganatot is kimutathatja. Azonban előfordul, hogy a tumor egy másik struktúra (pl. borda) mögött rejtve marad. Esetleg további képalkotó vizsgálatokra is szükség lehet.

CT

A komputer tomográfia (CT) az emberi szervek és más struktúrák, pl. egy daganat 3 dimenziós képét adja. A CT hasznos vizsgálat a tüdőben és a mellkasi területen található és röntgennel nem kimutatható daganatok leképezésében. Azt is kimutatja, ha a daganat a test más részeire is átterjedt.

 

vagy radiológiai központokban találhatók. A vizsgálat előtt általában festéket (kontrasztanyagot) fecskendeznek a vénába, hogy kontrasztosabb legyen a kép. Maga a vizsgálat nem hosszú, (kevesebb, mint 30 perc) és a legtöbb ember a vizsgálat után a saját lábán megy haza.

 

Csontscan

Erre a vizsgálatra panaszokat nem okozó csontáttétek diagnosztizálása során kerül sor. Ebben az esetben is radioaktív anyagot fecskendeznek be, mely a csontokban kórosan növekvő elváltozásokban halmozódik fel.

 

Agyi CT

Ezt a vizsgálatot akkor végzik, ha daganatos betegnek fejfájásos ájulásos, szédüléses panaszai vannak, vagy görcsrohamokat produkál. A vizsgálat célja, hogy kimutassuk, vagy kizárjuk a daganat agyi áttétjét.

 

Szövetvizsgálatok

A tüdőrák diagnózisára használt egyik legfontosabb vizsgálat a szövetvizsgálat. A betegtől váladékot vagy tényleges szövetmintát nyernek, melyet pathológiai laboratóriumban vizsgálnak meg. A vizsgálat célja annak megállapítása, hogy a minta tartalmaz-e daganatos sejtet és ha igen, milyen típusút. Legfontosabb annak eldöntése, hogy rosszandulatú daganattal állunk-e szemben, ha igen akkor az vajon kissejtes, vagy nem-kissejtes daganat. Hasonlóan a képalkotó technikákhoz, ezeket a vizsgálatokat (de nem szükségszerűen valamennyit) a tüdőrák diagnózisában használják. Az orvos dönti el, hogy az adott beteg esetében mely vizsgálatokat kell elvégezni. Pathológiai diagnózis nélkül a tüdőrák kezelése nem kezdődhet el.

 

Köpetcitológia

A köpet a tüdőből felköhögött váladék. Tüdőrákban gyakori a köpet mennyiségének, színének és sűrűségének a megváltozása. A köpetet mikroszkóp alatt vizsgálják meg, hogy kiderüljön, vannak-e benne kóros, daganatos sejtek. Elsősorban a kora reggeli köpetmintát érdemes vizsgálni, mivel az éjszaka folyamán felgyülemlett nyákos köpetből nagyobb valószínűséggel juthatunk diagnózishoz.

 

Hörgőbiopszia

Ha bronchoszkópos (hörgőtükrözéses) vizsgálat daganatot mutatott ki a légcsőben, hörgőkben, akkor biopsziát (kis mennyiségű szövetet) vesznek, amit mikroszkóp alatt vizsgálnak meg. A cél annak eldöntése, hogy a hörgőtükrözés során látott eltérés rosszindulatú daganatnak felel-e meg, vagy sem.

 

Vékonytű aspiráció

Erre a vizsgálatra akkor kerül sor, ha a daganat a mellkasfalhoz közel helyezkedik el. Helyi érzéstelenítést alkalmaznak és egy röntgenkészülék segítségével egy vékony tűt irányítanak a bőrön keresztül az elváltozásba,. amiből sejteket vesznek. A nyert mintát mikroszkóppal vizsgálják. Hasonló eljárással vesznek mintát a tüdőt és mellkasfalat borító mellhártyákról, vagy a közöttük, kóros állapotokban felhalmozódó folyadékból is ( pleurális, vagy mellkasi folyadék).